BETELJESÜLÉS
Egy egész rövidke pillanatig elfogott a rémület, aztán arra gondoltam nincs félni valóm, hisz ez csak egy ember lehetett. Mikor még egyszer abba az irányba néztem már nem láttam ott senkit. Biztosan csak erre tévedt és ennyi – gondoltam magamban. – Ám sehogy sem tudtam elfelejteni azt a pillantást. Olyan ismerős volt, biztos voltam abban, hogy láttam már valahol, de hol? Ki volt az? Mit keresett egyedül az erdőben?
Végül úgy döntöttem, mostantól csakis a hétvégémre fogok gondolni, most csak is Jake és én számítunk. Ez a mi hétvégénk. A legelső alkalom, hogy kettesben eltölthetünk egy egész hétvégét. Csak mi ketten, senki sem fog zavarni minket és ez a gondolat örömmel töltött el. Így inkább elindultam a bejárati ajtó felé. Amikor beléptem, egyből tudtam merre találom meg Jake-t. A hangok az emeleti szobák egyikéből jöttek. Jacob hangján kívül tisztán kivehető volt Emmetté és apáé egyaránt. A téma mi más lehetett volna, mint én és persze Jake. Meglepően többet hallhattam Emmett hangját, nem irigyeltem Szerelmemet.
– Jackie fiú, annak ellenére, hogy bírlak, ugye tudod, hogy az lenne a legjobb számodra, ha a kis Blacket a gatyádban tartanád? Stim? – Nem hiszem el, hogy még mindig ezzel traktálják szegényt! Már nem vagyok kislány, miért nem látják már ezt be?
– Nem vagyok szellemi fogyatékos. Tisztában vagyok a véleményetekkel… – Egy kis hatásszünet következett. –, ami nem azt jelenti, hogy egyet is értek vele! – Elképzeltem Emmett diadalittas arcát, majd azt, ahogyan arcára fagy kárörvendő vigyora. Ennek hatására egy kisebb kacaj tört elő belőlem s ezek után tudtam… lebuktam. Kinyitódott az ajtó és három szempár nézett vissza rám. Apu megrovóan – Gondolom a hallgatózás miatt –, Em komoly ábrázattal, persze szeme most is mosolygott, Jake pedig kettejük között állva, fülig érő vigyorral az arcán. Mit sem törődve a mellette álló két véresen komoly ábrázattal álló férfival kilépett közülük, hogy gyengéden, de határozott mozdulattal megragadja a kezemet és magával húzva a nappaliba vezessen. Nagyi és Rosalie is ott voltak, ha jól hallottam Rosalie nagyon erősen próbálta meggyőzni anyut valamiről, és mivel igen jól ismerem Rose-t biztos voltam abban, hogy annak a bizonyos dolognak köze van hozzám, Jake-hez és a hétvégi kiruccanásunkhoz. Bárki azt gondolhatná, hogy azok után, ami a Volturival történt, megváltozott az egymáshoz kapcsolódó viszonyuk, de amint elállt a veszély a kapcsolatuk ismét abba az örökké marakodós helyzetbe állt vissza, mint azok előtt. Akárhogyan próbáltam rendbe hozni ezt a dolgot kettejük között, sosem jártam sikerrel s mára már be kell látnom hiábavalóak a próbálkozásaim, az erőfeszítések ők örökké így fognak viselkedni egymással. Mikor észrevette, hogy megjelentünk mi is, azonnal csendben maradt.
Elérkezett a pillanat, a pillanat amikor végre elindulhatunk a legszebb hétvégémre. Jake bepakolt mindent és már csak a kínos búcsúzkodás volt hátra.
– Vigyázzatok magatokra! – mondta anya és nagyi, amikor odajöttek hozzám. Megöleltek és egy kedves mosoly kíséretében utamra engedtek. Apu természetesen még vetett pár óvó és figyelmeztető pillantást Jake felé, ám mi már erről tudomást sem véve beszálltunk az autóba és elhajtottunk.
– Áruld már el hova megyünk! – próbálkoztam újra, bár kétségem sem volt afelől, hogy Jake továbbra is titkolózni fog. Azért egy próbát megért…
– Nem árulok el semmit. Hamarosan láthatod a saját szemeddel. Hidd el tetszeni fog – mondta végül, majd az arcom láttán mosolyogni kezdett.
– Min mosolyogsz? – kérdeztem.
– Tudod mennyire gyönyörű vagy mikor duzzogsz? – Bár nem akartam, de szavai és az arckifejezése ismét mosolyt csalt az arcomra.
– Csak akkor vagyok gyönyörű? – érdeklődtem, de az eleinte oly komoly arcvonásaim hamar boldog és huncut mosolyra húzódtak.
– Az igazat mondjam, vagy hazudjak?
– Szerinted? – szemöldököm magas ívbe szaladt.
– Nem is tudom… azt hiszem igen, csak akkor vagy gyönyörű – felelte teljesen komoly ábrázattal. Előbbi kacérkodó mosolyom azonnal arcomra fagyott. Ajkai lassacskán egyre szélesebbre húzódtak, mígnem fülig nem érő mosolyként el nem terült az arcán.
– Szemét! – mondtam, majd játékosan a vállába bokszoltam. A motor leállt és az autó immáron elérte úti célját. Tekintetem rögtön körbefuttattam a szélvédőn keresztül elém vetülő felülmúlhatatlan tájon.
– Tudtam, hogy tetszeni fog! – hallottam meg Jake halk, már-már suttogóan lágy hangját, ami oly közelről jött, hogy éreztem forró leheletét, minek hatására egy erőteljes borzongás futott át testemen. Reménykedtem abban, hogy előtte mindez titok marad ám látván önelégült arcát szertefoszlottak efféle vágyaim. Jake kiszállt, kinyitotta nekem is az ajtót. Megéreztem a hihetetlenül friss és tiszta levegőt, s élvezettel vettem mély lélegzeteket mélyen magamba szívva az erdő és a hegyi levegő kellemes és megnyugtató illatát. Nem tudom mióta állhattam odakint, de amikor meghallottam, Jake hangját és felé fordultam ő már a ház ajtajában álldogált és gyönyörűen sötétlő szemivel engem nézett. – Nem akarsz bejönni? Szerintem a ház is tetszene. – Hallottam a hangját és tudtam, hogy hozzám beszél, de nem érzékeltem semmi mást a szemein kívül. Teljesen elvesztem a mélységében, abban, hogy ennyi szerelmet látok minden egyes pillanatban a tekintetében, hogy mennyire érzékelhető minden egyes szavában, lélegzetvételében az egymás iránt érzett kiolthatatlan és megsemmisíthetetlen összetartozás.
– Megyek már – mondtam végül mikor végre sikerült elszakítanom magam a tekintetétől, az erdőtől a testemet felélénkítő levegőtől. Mikor beértem egy nem túl nagy, mégis gyönyörűen berendezett fából épült házban találtam magam. A nappali és az egész ház a barna különböző árnyalataiban pompázott, néhol feldobva egy-egy fekete illetve fehér kiegészítővel. Az egész helységből melegség áradt, a meghitt közeg, az egész olyan barátságos és megnyugtató volt. Az első pillanattól kezdve úgy éreztem mintha otthon lennék. Aztán megpillantottam a lépcső aljához lepakolt bőröndöket és a kisebb táskákat, amit magunkkal hoztunk. Szóval akkor már ezeket is behozta.
– Gyere, megmutatom a szobánkat – szólalt meg ismét, majd megfogta a kezem és együtt felsétáltunk az emeletre. Ha jól hallottam azt mondta szobánk, ezek szerint egy ágyban fogunk aludni… ez jó jel.
Amint felértünk egy nem túl hosszú folyosóra léptünk. Összesen volt két szoba és egy harmadik helység. Gondolom a fürdőszoba. Jake még mindig a kezem fogta és automatikusan elindult az első ajtó felé. Megállt, kezét a kilincsre helyezte, majd benyitott. A háló is ugyan abban a színben virított, mint a ház többi része, de ami igazán feldobta az a szoba közepén elterülő hatalmas baldachinos ágy… egyszerűen gyönyörű volt.
– Tetszik?
– Igen, nagyon – feleltem, de teljesen máshol jártam. Annyira tetszett ez a helyzet, csak Ő és Én ebben a pompás kis házban fent a hegyekben ahol senki és semmi nem teheti tönkre a boldogságom.
– Megyek felhozom a cuccainkat addig nézz jobban körbe ha akarsz, a mosdó pedig szemben van – mondta, majd választ nem várva egy röpke csókot lehelt ajkaimra és már el is tűnt. A szoba minden zegzugát megnéztem, gyönyörködtem a kilátásban, majd engedve a kísértésnek boldogan belevetettem magam a hatalmas ágyba. Nem csak a szemnek gyönyörködtető, de igazán kényelmes volt. Még az ágynemű illata is kellemes fenyőillatot árasztott.
– Látom az ágy igazán elnyerte a tetszésedet. – Jake hangjára hirtelen minden érzékszervem kiélesedett, és amikor felemelve a fejem megpillantottam őt, amint az ajtó félfának támaszkodva, kezeit karba téve, huncut mosollyal az ajkán engem néz, akaratlanul is tüzetesebben végig néztem a póló alól kikandikáló feszes izmokat, a karjain duzzadó, hatalmas erőt rejtő izomzatot és úgy éreztem menten elakad a lélegzetem. A pulzusom az egekbe szökik, a szívem vad kalimpálásba kezd és a fantáziám szárnyalni kezd. Mikor magamhoz térek Jake már nem az ajtóban, hanem mellettem áll és mikor ajkait mozgásban látom, rájövök hozzám beszél. – Nessie, jól vagy? – kérdezi mire én hirtelen azt sem tudom nevessek-e kínomban vagy inkább sírjak. Ha tudná mennyire akartam az elmúlt pillanatokban, sőt, hogy mennyire akarom még mindig. Egy hatalmas levegővétel után úgy éreztem a vérmérsékletemet sikeresen normálisabbá csökkentettem így még mindig az izgatottságtól rekedtes hangon válaszoltam.
– Pe… persze, csak elbambultam egy kicsit. Ne haragudj. Mondtál valamit? – Először nehézkesen, de sikerült a szemébe néznem.
– Csak azt kérdeztem lenne-e kedved sétálni kicsit, vagy esetleg vadásznál? – Vadászni? Huhh azt hiszem ez most egy nagyon jó ötlet. Sőt nagyszerű! Szükségem van most egy kis gőz kiengedésre. El sem tudom képzelni, hogy fogom túlvészelni ezt a hétvégét, ha csak ennyitől ennyire felforrt a vérem.
– Ez egy remek ötlet. Menjünk – mondtam, majd mit sem várva felpattantam az ágyról kézen ragadtam és pillanatokon belül már az erdő sűrűjébe vetettem magam. Nem vesztegettem az időt azonnal átadtam magam az ösztöneimnek és csak vadásztam és vadásztam, mindaddig, amíg úgy nem éreztem teljesen lenyugodtam. Mire vissza értünk a házhoz már jócskán sötétedett.
– Te ma aztán kitettél magadért – jegyezte meg Jake miközben kézen fogva fellépkedtünk a verandára.
– Ezt meg hogy érted?
– Öt szarvas? Még a legjobb formádban sem voltál ennyire falánk – mondta, bár kicsit sem gúnyolódásképpen, inkább poénnak vette fel. Én ugyan tisztában voltam eme falánkságomnak okával, de nem állt szándékomban a tudomására hozni így is elég kínos helyzetekbe tudom néha magam sodorni, nem kell még tetőznöm a dolgot.
– Jól van, na elragadtattam magam kicsit, de szerintem ez csak ennek a helynek a hatása – mutattam az előttünk elterülő tájra.
Lassacskán az óra ütötte a tizenegy órát így mindketten felbaktattunk a szobánkhoz.
– Én elmegyek fürdeni – mondtam, majd gyorsan összeszedtem a cuccom. Épp a táskámban matattam, amikor a kezembe akadt egy gondosan becsomagolt valami, amin precízen formált betűkkel ez állt: "Csak szombat este nyisd ki. Hidd el tetszeni fog. Szívesen Alice! És ne feledd csak szombaton, úgyis látom, ha nem akkor nyitod ki" – Ez aztán Alice-re vall, megajándékoz és közben megfenyeget! Mivel tisztában voltam azzal, hogy Alice-nek nem érdemes ellenszegülni visszatettem a táskába és előhúztam egy szatén rövidnadrágot, hozzá tartozó egyszerű pántos felsőt. A fürdést, mint általában most sem hamarkodtam el, kellemesen kiáztattam magam. Amikor beléptem a fürdőbe először nem tudtam eldönteni magamra zárjam-e az ajtót vagy csak csukjam be simán. Végülis nem lenne semmi abból, ha meglátna Jake… na jó iszonyatosan kínosan érezném magam, de mit is akarok én most komolyan? A minap még azt tervezgettem, hogy hogyan csábítom el, most meg attól rettegek, nehogy meglásson fürdés közben. Komolyan már én magam sem vagyok tisztában azzal, hogy mit akarok. Kikászálódtam a kádból, megtörülköztem és gyorsan belebújtam a ruhába. Amikor kiléptem a gőzzel megtelt fürdőből, hirtelen megcsapott az ablakon át érkező hűvös levegő. A testem ugyanúgy reagált a hidegre, mint minden embernek, így libabőrösen vacogtam át az egyik ajtóból a másikba. Mire beértem a hálóba Jake már az ágyban feküdt. Csak a felsőteste látszott ki a takaró alól, ami éppen elég volt ahhoz, hogy egy újabb bizsergés járja át a testem. Ott álltam és néztem őt. – Nem is fürdesz? – kérdeztem hirtelen.
– Már megfürödtem, a földszinten is van egy fürdőszoba – felelte. Mivel a háló ajtaját nyitva hagytam egy újabb hideg fuvallat csapott át a szobán, beleborzongatva minden porcikám.
– Te fázol? Gyere, bújj ide mellém Szépségem! – Annyira menni akartam, hogy még gondolkodnom sem kellett semmit a lábaim automatikusan teljesen maguktól elindultak az ágy felé és bebújva a puha és meleg takaró alá a vacogásom alább hagyott. Először valóban a takarók nyújtotta melegség miatt, aztán már a mellettem helyet foglaló férfi, forró testétől. Szorosan hozzá bújtam és nem sokkal később már mindketten mély álomba szenderültünk. Az álmaim másról sem szóltak, mint Jake-ről és rólam, de ezzel együtt mindegyik egy az erdőből figyelő kék szempárral végződött.
Reggel kilenc körül ébredtem és Jake-t nem találtam magam mellett. Majd amikor jobban oda figyeltem a házban hallható zajokra, az illatokra rájöttem, hogy Jacob a konyhában van és valószínűleg a reggelit készíti. Ettől a gondolattól mosolyra húzódtak az ajkaim és jóérzéssel töltött el, hogy ennyire foglalkozik velem. Nem sokkal később hallottam amint egymás után lépked felfele a lépcsőfokokon és végül benyit az ajtón.
– Jó reggelt Szépségem! – köszönt azzal a gyönyörű száz wattos mosolyával, amit annyira imádok.
– Jó reggelt! – köszöntöttem én is, majd helyet foglalt mellettem. A tálcán a lehető legfinomabb dolgok szerepeltek. Rengeteg palacsinta, sok-sok csoki szirup és minden, ami szem szájnak ingere. Miután jól bereggeliztünk, felöltöztünk ugyanis Jake még mindig félmeztelen császkált a házban, így minden figyelmemet magára vonva. Az egész napot a szabadban töltöttük, majd olyan négy óra körül bementünk a házba és a DVD halmazok közül kiválasztottunk egy filmet. Mindketten a kanapéra kucorodtunk és szorosan egymáshoz bújva néztük azt. Na jó túlzás, hogy néztem a filmet, leginkább őt néztem. Figyeltem az arcán előbukkanó reakciókat az ajkai körvonalát, hirtelen olyan hívogatóvá váltak, hogy még ha akartam volna sem lettem volna képes megálljt parancsolni magamnak és a testemnek, a vágyaimnak. Egyik pillanatról a másikra az ölébe ültem, lábaimat dereka köré fontam és vadul csókolni kezdtem. Az elején kicsit meglepett volt, aztán gyorsan összekapta magát és minden figyelmét nekem és a csókunknak szentelte. Minden csókkal jobban vágytam a következőre és a következőre, aztán már úgy éreztem az sem elég és többet akarok. Teljes egészében Jake-re vágytam. Az Övé akartam lenni testestül lelkestül. Abban a pillanatban, amikor meghallottam az egyre fokozottabbá váló lélegzetvételeit és éreztem, hallottam az egyre ritmusosabban dobbanó szívverését, – ami ha lehet még erősebben hatott rám –, a testemben keringő vér csak úgy száguldozott az ereimben. Most már nem csak az ajkaink játszadoztak egymással, hanem éreztem amint Jake forró kezei elindulnak a hátamon le egyenesen a derekamig ahol egy kis időre megtorpan, majd tovább halad. Mintha abban a pillanatban még perzselőbb lett volna az érintése. Annak ellenére, hogy minden egyes alkalommal mikor kezei érintették a bőröm szinte égették a testem, akartam, hogy érintsen, hogy simogasson és becézgessen minden egyes pillanatban… ÖRÖKKÉ. Kezei lassacskán elérkeztek a csípőmig, elérve a nadrágom derekának peremét. Miközben az ő kezei felfedező útra tértek én sem tétlenkedtem. A pólója végét megragadva egy mozdulattal lerántottam róla azt, és immáron tenyeremet egyre gyorsabban emelkedő mellkasára tettem és lassan végig simítottam felsőtestén. Azon az erőt és férfiasságot tükröző testen, ami már oly régóta feszegeti a bennem lakozó és kitörni vágyó szenvedélyt. Eddig sosem gondoltam, hogy ilyesfajta érzések is léteznek és én is átélem majd ezeket, de szerencsére mégis megtörténik. Jake hirtelen megragadott a csípőmnél fogva és pillanatokon belül a hálóban találtam magam. Gyengéden letett az ágyra és folytatta csókjait, a nyakam és a kulcscsontom lágy kényeztetését. Amikor a kezeim megálltak Jake övénél hirtelen megállt s a tekintetem kereste. Hiába akart józan maradni az ő tekintete is fátyolos volt, a mámor fátyla mindkettőnkön eluralkodott. Tudtam, hogy akarja, ha eddig nem is most már százszázalékosan biztos voltam abban, hogy ő is éppúgy akar engem, mint én őt.
– Téged akarlak! – mondtam, mire a szemeiben eddig még nem látott tűz lobbant. Gyengéden a pólóm alá csúsztatta egyik kezét és annak segítségével még közelebb húzott magához. Ujjait végig húzta gerincem mentén amitől az egész testem bizseregni kezdett. Megfogta a pólóm és gyengéden megszabadított tőle, így immáron már csak egyetlen apró ruhanemű takarta el szemei elől kebleim. Egy röpke ideig szemeivel végig pásztázta a melleimet majd finom csókokat hintett rájuk. Érintései hatására már nem csak a légzéseim és szívveréseim hangja, de egyre sűrűbbé váló halk nyögéseim is betelítették a szoba falait. Ajkai egyre lejjebb vándoroltak, le a melleim között a hasamra, egészen a köldökömig, miközben hüvelykujjaival a derekamon körözött. Kezével egy határozott mozdulattal kikapcsolta nadrágom gombjait és megszabadított attól is. Egy újabb pillanatig végig nézett rajtam miközben ott feküdtem az ágyon, készen arra, hogy mindenem neki adjam és a szemeiben megvillanó gyönyör, a csodálat újra felperzselte minden érzékem. Ajaki újra birtokba vették az enyémet csókjai egyszerre voltak gyengédek és vadak. Úgy éreztem ideje a kezembe vennem a dolgokat így egy kicsit használatba véve vámpír erőmet megfordítottam a helyzetet, így most már ő volt, aki az ágyon feküdt én pedig lábaim átvetve derekán lovagló ülésben elhelyezkedtem az ölében. Amint megérezte férfiasságának nyomuló ölem, halk kéjes sóhaj hagyta el ajkait, s ez, ha lehet még ennél is jobban feltüzelt. Kikapcsolva az övét, vámpír gyorsasággal megszabadítottam a nadrágjától, ami hát nem éppen végezte egyben, de most semmi nem számított. Most már csak egy vékonyka bokszeralsó fedte el a tagadhatatlanul meredező kincsét. Vágytól perzselve megnyaltam ajkam és gyengéd mozdulatokkal lehúztam az utolsó zavaró tényezőt is. Még sosem láttam meztelen férfi testet, de amikor megláttam Jacobot úgy éreztem számomra nem létezik szebb, gyönyörűbb, kívánatosabb férfi a világon csak Ő. Még sosem csináltam ilyesmit, de ösztönösen tudtam mit kell tennem ahhoz, hogy örömet okozzak neki. Miután már nem bírta tovább a kínzó gyönyört, megragadott a tarkómnál fogva és ajkaink újabb vad táncba kezdtek. Immáron ismételten alá kerültem és kínzó lassúsággal haladt ajkaival egyre lejjebb és lejjebb míg nem elérte a vékonyka anyagot. Fogaival megragadta és lassan lehúzta azt. Közben gyengéd csókokkal kényeztette a combom, a térdem és mindenhol ahol csak ért. Miközben ajkai igencsak közel játszadoztak a legjobban lüktető testrészemhez a bizsergés egyre csak fokozódott és fokozódott. Amint megéreztem forró ajkainak játékát egy az eddigieknél is hangosabb elismerő hang hagyta el ajkaimat. Miután már szinte kínzó gyönyörökben volt részem, megragadva Jake-t a vállainál fogva magamra húztam és halk suttogó hangon csak ennyit mondtam.
– Akarlak… most! – Nem kellett kétszer mondanom amint egymás szemébe nézve megállapította, hogy tényleg akarom és készen állok neki adni magam, gyengéden a lábaim közé simult és egy gyengéd mégis határozott mozdulattal belém hatolt. Az érzés, ami akkor átjárt elmondhatatlan, szavakba beleönthetetlen. Ezt érezni kell, mindamellett, hogy az első pár mozdulat csekély fájdalommal járt, maga volt a mennyország kapuja, hogy miért csak a kapuja? Nos, ami percekkel később következett még ennél is leírhatatlanabb volt. Hallottam, hogy a légzése egyre rendszertelenebb és a sóhajai is egyre kéjesebbek, minek hatására az én légzésem is gyorsulni kezdett majd egyszer csak úgy éreztem a világ megszűnik és minden eddig érzett gyönyör eltörpül a mellett, amit akkor éreztem. Minden egyetlen egy pontra éleződött ki és aztán, egy hatalmas robbanás következtében beléptem a mennyország kapuján. Egy két pillanattal később Jake háta ívbe feszült és egy erőteljes remegés futott végig a testén. Immáron együtt élveztük a menny nyújtotta csodát.
Miután mindketten kellőképpen visszatértünk a Földre, egymás karjaiban feküdtünk és az elmúlt egy órát játszottuk le újra és újra a fejünkben.
– Szeretlek! – mondta.
– Én is szeretlek! – Egy leheletnyi csók után mindketten pihentető álomba merültünk.
Vagy mondjam azt, hogy csak egy ideig volt pihentető? Az álmom ismét csodálatos volt mindaddig, amíg újra meg nem jelent az a kép, az erdő és a benne rejtőző kék szemű alak.
– Kevin – Suttogásom hangos morajként hasított bele a sötét éjszakába.
