♥ 16. fejezet - Paul ♥

PAUL

(Lili szemszöge)

Már egy ideje megszoktam azt, hogy az újdonsült barátaim név szerint Nessie és Jacob mennyire jól néznek ki. Jacob huhh hát nem semmi a pasi, de csak barátok vagyunk. Igazság szerint nagyon kedvelem mindkettőjüket. Most is itt vagyok Nessie szülinapi buliján, amit mellesleg rohadt jól összehoztak. Éppen Jacobbal táncoltam és meg kell, hogy mondjam nem elég, hogy jó pasi, de még táncolni is tud. A táncparkett tömve volt emberekkel, rengeteg vendéget hívtak és a legtöbbjüket a suliból. Nessie éppen minket nézett vagy szerintem inkább Jake-t. Nem akarja bevallani még magának sem szerintem, de oda van érte és fordítva is így van.

– Tudod, egész jól táncolsz Jake! – mondtam végül, persze nem akartam túl fényezni, hisz újdonsült barátomnak így is kellő egoizmussal kellett megbírkózia.

– Csak egész jól? – Mosolya az egész arcát betöltötte.

– Na jó ha jobban megnézem tényleg jól táncolsz! – Erre mindketten nevetésben törtünk ki és alig bírtuk abbahagyni.

– Mi volt Kevinnel az előbb? – Kíváncsi voltam, hogy ő mit gondol az iménti jelenetről, bár volt egy halvány sejtésem.

– Ne is emlegesd azt a pondrót! Legszívesebben huhh mindegy hagyjuk. – Láttam, hogy kicsit ideges lett, de akkor sem hagytam annyiban a dolgot.

– Na de mégis mit mondott? – erőltettem továbbra is.

– Hát leginkább engem próbált kigúnyolni, de nem igazán ment neki. Aztán azt állította, hogy Nessie az övé és hogy csókolóztak meg ilyesmik. – Az utolsó mondatot már alig szűrte a fogai közt. Igen most már tuti, hogy tetszik neki Nessie! Mi másért reagálna így?

– Értem, hát akkor mindenben hazudott ugyanis ő és Nessie nincsenek együtt ebben biztos lehetsz és csók sem volt köztük. – Jake csodálkozó tekintete némiképp mókás volt, miért hiszi, hogy mindenkit képes átejteni ezzel az oly átlátszó „Nessie csak a barátom” dumával? – Most mi van? Azt hiszed, nem vettem észre hogyan nézel rá? Ugyan Jake… de nyugi én nem szólok egy szót sem ezt neked kell elintézned!

– Nem tudom miről beszélsz! – mondta, azonban miután meglátta pillantásom mellyel mintha azt mondtam volna „Ezt most komolyan higgyem el?”, persze ez után már csak annyit mondott:

– Jó! Akkor kösz! – S ezzel le is zártuk a témát, persze csak egyelőre.

A zene már a végéhez közeledett így abbahagytuk a táncot és elmentünk megkeresni Nessie-t ugyanis jócskán szem elől vesztettük őt.

– Na, végre ideértek! – lelkesedett Jake, nekem azonban fogalmam sem volt kikről beszél.

– Kik értek ide? – kérdeztem.

– Hát mondhatni testvéreimnek tekintem őket, egyébként ők is La–Pushban laknak. – Ecsetelte, miközben megindult feléjük.

Hiába volt hatalmas Cullenék háza, így is dugig volt a helység. Mikor oda értünk Nessiékhez megláttam vele azokat a srácokat, akikről az előbb Jake mesélt. Igazán hasonlítottak egymásra, úgy értem mind magasak voltak, izmosak, és a hajuk is olyan volt, mint Jacobé. Az egyik srácot még nem láttam mivel Jake hatalmas háta eltakarta előlem. A hangjára viszont azonnal felkaptam a fejem, furcsa érzést keltett bennem.

– Hát ti? Azt hittem már nem is jöttök – mondta Jake.

– Hát tudod az úgy volt, hogy… – A mondat félbe maradt s a kisebb társaságunkon eluralkodott a csend. Kíváncsivá tett mi történt így nagy nehezen kilestem Jacob mellett s ekkor megláttam a leghelyesebb srácot a világon. Ő is engem nézett. Elég furcsa helyzet volt és én is furcsán éreztem magam kicsit, de mivel már kezdett enyhén kínossá válni a szitu nagy nehézségek árán tekintetemet elszakítottam látványától és inkább Nessie meglepett arckifejezésén töprengtem. A beálló csendet végül Jacob hangja törte meg.

– Őőő Paul, gyere, igyunk valamit! – Megfogta Paul karját és húzni kezdte a bárpult felé, a többiek pedig követték őket. Fura a srác, de iszonyat jó pasi!

– Hát ez elég furcsa volt! – mondtam.

– Nem tudom mi ütött Paulba. Úgy látszik, nagyon tetszel neki! – mondta most már hatalmas vigyorral arcán.

– Szerinted tényleg így van? – Még számomra is túl feltűnő volt a hangomban rejlő reménykedés.

– Ez nem kérdéses! Mi van csak nem tetszik? – kérdezte Nessie. Most erre mit mondjak? Hogy már most oda vagyok érte? Nem értem magam! Ennyire még egy pasi sem hozott lázba és az, hogy még csak nem is ismerem az illetőt még inkább nevetségessé teszi a az egészet. – Hahóóóó Lili!!! Hallasz?

– Jajj bocsi csak elgondolkodtam egy kicsit – mentegetőztem azonnyomban.

– Szóval tetszik vagy nem?

– Hazudjak, vagy az igazat mondjam? – húztam az idegeit.

– Szerinted? Naná hogy az igazságot!

– Na, jó iszonyat jó pasi, legalábbis a külseje mindenképpen az! – adtam meg végül a választ melyre oly kíváncsi volt.

– Nekem, elhiheted nem csak a külseje az! – Replikázott azonnal én meg keztdem azt hinni, hogy csak álmodom. Egy kétméteres izmos álom.

– Tudod, nem hiszem el, hogy ilyen pasikkal vagy körbevéve és egyik sem kell neked! – Erre viszont már nem mondott semmit. Jacob még mindig a bárpultnál volt Paullal és a többiekkel. Én és Nessie pedig úgy döntöttünk ideje ennünk valamit.

(Paul szemszöge)

Miután Nessie és Jake elmentek, én és a többiek gyorsan összepakoltuk a cuccokat és visszamentünk La – Pushba.

– Mikor indulunk Cullenékhez? – kérdezte Seth.

– Amint mindent elrendeztünk, indulunk. – Most is, mint általában mindig, Samnél gyűltünk össze. Már mindenki ott volt csak épp ő nem.

– Sam merre jár? – kérdezte Jared.

– Nyugalom már itt vagyok! – Épp ekkor lépett be az ajtón, majd odament Emily-hez, megcsókolta, aztán felénk fordult. Mostanában egyre többször fordul meg a fejemben a gondolat vajon én is megtalálom-e a lenyomatomat vagy nélküle élem le az életem. Nem mintha hiányozna nekem ez a dolog, számomra megfelelnek azok a nők is akik eddig voltak és lesznek majd. Semmi szükségem plusz gondra, így is meg van a magam baja, meg aztán elég átéreznem Jacob, Sam és Jared gondolatain keresztül ezt az egészet.

– Szóval azért hívtalak titeket ide, hogy még mielőtt mind elmennétek Cullenékhez átfésülhetnétek a környéket – mondta Sam.

– Rendben akkor induljunk is szerintem – értettem egyet kérésével.

– Várj Leah! Te is mész a Cullen villába? – kérdezte Sam.

– Dehogy megyek! Egyáltalán nem vagyok kíváncsi a drága Nessie-re és az odacsődített bagázsra! – Eddig is ellenszenves volt mindenkivel, de Nessie-vel különösképpen az!

– Elég lett volna egy egyszerű nem is! – mondta kissé dühödten Sam, de többet nem fűzött hozzá.

– Tudod Leah, egyszerűen nem értem mi bajod Cullenékkel, vagy inkább fogalmazzak úgy, hogy Nessie-vel? – Ha nem ismerném Leaht azt hihetném, hogy tetszik neki Jake.

– Nem elég hogy egy ocsmány vérszívó nyüves családjával együtt? Undorodom tőlük és nem tudom elhinni, hogy ti így oda vagytok értük, Jake-ről már ne is beszéljünk! – kelt ki magából újfent.

– Ahh szóval megint Jake-nél lyukadtunk ki! – Úgy láttam ezzel a mondatommal még jobban feldühítettem őt. Kezd ez a dolog kicsit furcsa lenni számomra!

– Akadjatok le rólam! Megértettétek? Nem megyek és kész! – Azzal sarkon fordult és kiviharzott a házból.

– Na, jó akkor induljatok és minél előbb mehettek Nessie-hez! – utasított minket Sam, már épp indultunk volna, amikor ismét utánunk szólt.

– Ja és kívánjatok még egyszer nagyon boldog születésnapot a nevemben Nessie-nek.

– Rendben átadjuk! – mondtuk egyszerre.

– Pikk-pakk átnéztük a környéket és semmi gond nem adódott, ha leszámítjuk Leaht és a hatalmas mérgét irányunkban, amit persze kicsit sem próbált titkolni előlünk. Sőt a gondolatain keresztül elég lényegre törően kimutatta hova kíván minket. Miután végeztünk mindenki hazament átöltözni, Leaht pedig nagy nehezen, de elküldtük Samhez, hogy mondja meg neki minden rendben van. Én is gyorsan hazasiettem, megfürödtem és felöltöztem, mert azért oda mégsem mehetek úgy, ahogy általában járkálunk La – Pushban, azaz félmeztelenül. Bár a csajok biztos oda lennének érte! Hátha összeszedek ma valami szemrevaló nőt, nem lenne rossz! A srácokkal tizenegykor találkoztunk a megbeszélt helyen és együtt indultunk el. Hamar odaértünk, már az ajtó előtt álltunk mikor becsengettem. Még szerencse, hogy nagyon jó a hallásuk, különben nem hiszem, hogy ilyen hangzavarban meghallanának.

Pár másodperc múlva Nessie nyitott nekünk ajtót. Meg kell, hogy mondjam Nessie az elmúlt fél év alatt gyönyörű nővé cseperedett bár ezt Jake előtt nem igazán hangoztatom mert még a végén leharapná a fejem!

– Sziasztok! Hát ti? – Úgy tűnt megleptük érkezezésünkkel.

– Tudod mi ide is meg lettünk hívva! – mondtam széles vigyorral a képemen, miközben mind beléptünk a ház ajtaján.

– Talán nem örülsz annak, hogy ilyen rövid időn belül újra láthatsz minket? – kérdezte Seth tettetett sértődöttséget játszva.

– Ajj dehogy! Örülök, hogy itt vagytok! Csupán nem számítottam arra, hogy eljöttök, ennyi. Odamentem Nessie-hez és megöleltem.

– Na és merre van Jacob? – kérdeztem.

– Öööö az előbb még ott voltak Lilivel… – mutatott a táncparkett irányába.

– Lilivel? – kérdezte Seth.

– A barátnőm a suliból. Várj csak, ott jönnek! – mutatott Jake felé, de a lányt nem láttam, Jacob eltakarta.

(Nessie szemszöge)

Lili és én éppen a kajás pultnál voltunk mikor Jake és a többiek csatlakoztak hozzánk. Lili és Paul között mondhatni forrt a levegő, ezt mindenki jól látta. Meg kell, hogy mondjam kicsit tartottam ettől a dologtól Lili és Paul között. Jól ismerem Pault, imádom meg minden, de nem igazán marad meg sokáig egy lánynál sem. Úgy döntöttem mégis jobban teszem, ha nem szólok bele. Hisz az is lehet, hogy nem lesz belőle semmi, bár ahogyan Pault elnézem, egészen másképpen közelíti meg őt. Már elmúlt éjfél is, de még mindig rengetegen voltunk. A Dj épp egy lassú dalt tett fel és Jake oda jött hozzám.

– Picilány! Annak ellenére, hogy ma Te vagy az ünnepelt én pedig a legjobb barátod nem is táncoltál még velem! – mondta miközben kezét kinyújtotta felém és széles mosolyra húzta az ajkait.

– Na, jó! – mondtam majd kezem a kezébe tettem ő pedig elindult velem a táncparkett felé. Furcsamód még sosem lassúztam Jake-kel de el kell ismernem, hogy mint sok más dologban, ebben is remekel. Ennek bizony megvoltak a hátrányai is, hiszen lassúzás azaz igen közel voltam hozzá sőt mondhatjuk hogy a testünk néhol össze-összesimult és ezek hatására úgy éreztem mintha apró áramütések folytak volna végig testem minden porcikáján. Megint megszegtem a magamnak tett ígéretem nem tartom meg a megfelelő távolságot tőle! De hogyan tehetném, mikor ilyen jól érzem magam mellette, és amikor ilyen kínzóan jól néz ki? A mosolya pedig, amitől elolvadnék, ha tudnék… – Figyelj Jake! Úgy látom, Paulnak tetszik Lili, de nem tudom, olyan furcsán viselkedik… úgy értem, ahogy rá néz, meg egyáltalán nem úgy viselkedik vele, mint általában mikor más csajokat próbál felcsípni. – Láttam az arcán, hogy sikerült meglepnem azzal, amit mondtam, de gyorsan rendezte vonásait.

– Ugyan Nessie! Szerintem egyáltalán nem viselkedik vele másképpen és különben is mi van, ha első látásra beleszeretett? – Olyan érzésem volt mintha valamit titkolna előlem. Kérését azonban úgy tűnt komolyan gondolta. Nem gondoltam volna, hogy Jake hisz az ilyesmiben. Szerelem első látásra és a többi…

– Paul? Ugyan már! – mondtam és közben kitört belőlem a nevetés. Jacob fancsali képét látván azonban rögtön lefagyott a mosoly az arcomról. – Most valami rosszat mondtam? Ne haragudj, ha megbántottalak valamivel! – mentegetőztem, és próbáltam kibékíteni őt! Egyszerűen nem bírtam elviselni, ha bánatot okozok neki, legyen az akármily csekély mértékű is.

– Nem, dehogy bántottál meg csak nem értem miért gondolod így. Miért ne lehetne szerelmes Paul? Azt hittem kedveled őt. – Arca most már teljesen komoly volt.

– Jaj, drága Jake persze, hogy kedvelem, sőt ez nem elég kifejező arra mit érzek iránta olyan számomra, mintha ha a bátyám lenne! Csak egyszerűen azok után, amiket láttam az elmúlt négy évben nem nagyon tudom őt elképzelni, hogy hipp-hopp, beleszeressen valakibe… ennyi. – Nagyon reméltem, hogy ezzel sikerült meggyőznöm miszerint az égvilágon semmi bajom Paullal. Jól tudtam, annak ellenére, hogy anno volt néhány összezördülése vele mégis talán mára már ő az, aki a legközelebb áll hozzá a falkatagok közül.

– Rendben. De tudod, egyszer mindenki életében eljön az az idő, amikor megtalálja azt az embert, akiért aztán úgy érzi majd, végre van miért élnie. Azt hittem te is hiszel az igaz szerelemben. – Még sose beszéltünk ennyire komoly témákról, ezért sem tudhattam, hogy Jake ilyen véleménnyel van ezekről a dolgokról. Meg kell valljam ez is tetszik benne… mert én is így vélekedem erről a témáról. Hogy is gondolhatnék mást hisz vegyük alapul a szüleimet, náluk jobb példa nem is létezhet.

– Persze, hogy hiszek és teljes mértékben egyetértek veled csak egyszerűen nem tudtam hogy te is így vélekedsz erről a dologról. A legjobb példa anyu és apu. Az ő szerelmüknél erősebbet és szebbet még sosem láttam.

– Akkor most már ezt is tudod rólam. – Végre visszatért a jó kedve és egy kisebb mosolyt is elengedett.

– Én csak azt nem szeretném, ha Lili túlságosan beleélné magát, s végül Paul rá jönne hogy mégsem olyan erősek az érzései ahogyan azt most gondolja, vagy nem is tudom… hisz most látta először! Na de mindegy hagyjuk most őket majd lesz, ahogy lesz. – A dal már a végéhez közeledett, de igazából nem nagyon akaródzott abba hagyni a Jake-kel való táncot.

– Oké, na gyere menjünk oda a többiekhez. Ja és köszönöm a táncot.

– Én köszönöm! – Elindultunk megkeresni a többieket és nagyon hamar meg is találtuk őket. Lili és Paul távolabb voltak tőlük és kettesben beszélgettek. – Sziasztok! Hogy érzitek magatokat? – érdeklődtem.

– Nagyon jól. A kaja szuper, a zene is és nem utolsósorban a csajok sem rosszak – mondta Seth teli pofával vigyorogva.

– Akkor jó! – mondtam.

– Szerintem jobb lenne, ha indulnánk! – szólalt meg végül Embry.

– Ugyan maradjatok még! – unszoltam.

– Szívesen maradnánk, de tudod hív a kötelesség. Jake szólnál Paulnak? – Jake válasz nélkül elindult Paul és Lili felé. Nem sokkal később már velük együtt tért vissza hozzánk.

– Na, akkor köszönjük a vendéglátást és üdvözöljük Edwardékat is – mondta Paul.

– Rendben átadom. Sziasztok! – köszöntem el, s végül kimentek az ajtón. Jake is ment velük, úgyhogy Lili és én úgymond kettesben maradtunk.

– Na, mi volt, miről beszélgettetek? Mesélj már! – Nagyon kíváncsi voltam, mi alakult ki kettejük között.

– HááT nagyon kedves srác! Igazad volt nem csak a külseje jó. De, tudod nem adom magam egy könnyen. Tetszik meg minden, de tudod ott van az a srác akivel már megbeszéltem egy randit nem tudom még mi legyen. Kicsit furcsának látom őt minden esetre azt mondta Paul, hogy szeretne még látni, én meg nem mondtam nemet – mesélte nyelvét nyújtva rám.

– Akkor jó! Örülök, hogy nem zárkózol el előle viszont nem is sieted el a dolgokat.

– Azt hiszem jobb lesz, ha én is haza megyek, majd a suliban találkozunk. Még egyszer isten éltessen! Köszönj el a nevemben a többiektől rendben? – Megpusziltuk egymást majd kikísértem az ajtón.

Nem sokkal Liliék távozása után a többiek is szállingóztak hazafelé. Egy óra körül már eltűnt mindenki és újra csak mi maradtunk Cullenek a villában. Felejthetetlen volt ez a nap, boldogan mentem fel az emeletre és egy gyors fürdés után egy még gyorsabb elalvás következett előtte azonban lefutattam magamban mindazt, ami a mai napon történt velem